A legfőbb ügyészség annyit közölt a Mediafax hírügynökséggel: a vádhatóság hivatalosan kérte a szenátus hozzájárulását, hogy bűnvádi eljárást indíthasson az egyik szenátor ellen, aki a feltételezett bűncselekmény idején a bukaresti kormány tagja volt.
A román média tudni véli, hogy Tariceanut a Microsoft-aktaként elhíresült közbeszerzési korrupciós ügyben kenőpénz elfogadásával gyanúsítják. A DNA által indított ügyekben máskor is jól értesültnek bizonyuló G4media.ro portál szerint a politikust azzal gyanúsítják, hogy tíz százalékos kenőpénzt kért és kapott az egyik 20 millió eurós közbeszerzési szerződés értékéből, abban a 2004-tól 2008-ig terjedő időszakban, amikor Románia miniszterelnöke volt.
A szenátus elnökét korábban hamis tanúzás és bűnpártolás vádjával állította bíróság elé a DNA egy másik ügyben, de májusban első fokon felmentette a bíróság.
Tariceanu az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben leszögezte: miniszterelnöki mandátuma idején a kormány egyetlen kifizetést sem eszközölt a szóban forgó a Microsoft-licencekre, ezt a szerződést még 2004-ben (hivatalba lépése előtt) kötötték.
A politikus az újabb korrupciógyanút az "államhatalmat illegitim módon magukhoz ragadó" erők bosszújának tartja, válaszlépésnek arra, hogy következetesen szót emel az igazságszolgáltatás túlkapásai ellen.
"Ez a DNA nevű dosszié-gyár egy újabb terméke, miután a hamis tanúzásról gyártott ügyben felmentett a bíróság" - sommázta ironikusan a politikus.
Az ügy részleteiről - a korábbi gyakorlattal ellentétben - feltehetően azért nem közölt részleteket a vádhatóság, mert a szociálliberális kormány-többség éppen az ártatlanság vélelmének következetes megsértésére hivatkozva kezdeményezte a sok vitát és tüntetéseket kiváltó igazságügyi reformot.
A büntetőeljárás módosításával a román médiában folyamatosan jelen lévő "bilincscsörgésnek" is gátat akarnak szabni azáltal, hogy korlátoznák a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során. Amennyiben közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák bizonyos ügyek részleteit, az ügyészség nem állíthatja be többé bűnösként a gyanúsítottakat a jogerős ítélet előtt.
Romániában a vádhatóság csak akkor indíthat bűnvádi vizsgálatot egy parlamenti mandátummal rendelkező - tisztségben lévő, vagy volt - kormánytag ellen, ha ahhoz a parlament érintett kamarája hozzájárul.